Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A számítások azt jelzik, hogy az első ütközés inkább oldalirányból érkezett: a becsapódó test 40 ezer km/h feletti sebességgel könnyedén érinthette, majd körberepülte a Földet 180 fokban és a másik oldalon a lágy kéregbe csapódott.

A becsapódó égitest mozgási energiája egy hatalmas robbanást eredményezett - a földi légkör villámgyorsan elpárolgott és a bolygó felszíne 10. 000 Celsius fokra emelkedett. A kettős becsapódás hatalmas mennyiségű izzó kőzetet taszított ki, mely néhány órán belül a Föld körül keringő gyűrűt hozott létre, amely kiterjedtebb volt a Szaturnuszénál is.

 

AZ ÉLET KELETKEZÉSÉBEN A HOLD JÁTSZOTTA  A FŐSZEREPET

 

A kis Föld dísze azonban nem volt hosszú életű. Az egyes részek az ütközések következtében összekapcsolódtak a további kölcsönös ütközések hatására és azok, amelyek  nem hullottak vissza a bolygóra, néhány 10 ezer év után körülbelül 20 ezer km-re gyűltek össze egy nagy égitestté: így született a jövőbeli kék bolygó hűséges kísérője, a Hold.  Ennek a véletlennek volt köszönhető az is, hogy megjelentünk mi, az emberek. A Hold ugyanis nagy szerepet töltött be a Föld tengely körül forgásának hosszú távú stabilizálásában,megakadályozta az éghajlati kilengéseket, lehetővé tette az élő szervezetek könnyebb kialakulását és az élőlények tengerből szárazföldre való kijutását,majd újabb égitesteket ragadt magához, amelyek így becsapódhattak a bolygóba.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

Profilkép


 


Utolsó kép


Archívum

Naptár
<< Június / 2018 >>